Hát igen, ezt is megértük, egy nap alatt négyféle évszak, egymást követve. Először a reggeli köd és a szitáló eső. Minden csupa köd, alig látni az orromig, vastag pulcsi és kabát, meg nagyon szemezünk a szállal sapkával induláskor. Kilépünk az utcára, és irány az utca esőcseppekkel áztatott csúszós macskakövein. Beértünk, örültünk, hogy végre beértünk a jó meleg épületbe. Aztán eltelt egy óra, és egy halvány napsugár surrant át a fák ágai között. Kezdett eloszlani a köd, és kitisztult az ég. Micsoda szép idő következett, napsütés, látszott, ki mikor indult, ki cipeli a levetett kabátot a kezében, csodálkozva, hogy megőrült az idő, és milyen meleg lett reggelhez képest. Nem is hittem volna, hogy amilyen hirtelen jött az őszi hideg és esős idő, egy nap alatt olyan hirtelen visszamerészkedik a nyárutót idéző langyos levegő a simogató hűs fuvallataival.
